Működik a hőszivattyú -15 fokban is? Tények és tévhitek a téli teljesítményről

Honnan ered a téves képzet?

A régi típusú hőszivattyúk (10-15 évvel ezelőttiek) valóban gyengén teljesítettek -5 °C alatt, és sokan még mindig ezt a képet őrzik. A mai levegő-víz hőszivattyúk R32 vagy R290 hűtőközeggel, EVI vagy vapor injection technológiával viszont -20 – -25 °C-ig még értékelhető teljesítményt adnak. A magyar télen – így Veszprém megyében is – gyakorlatilag mindig üzemben tudnak maradni.

A kérdés nem az, hogy elindul-e a gép hidegben, hanem az, hogy milyen hatásfokkal. Ez a méretezésen múlik.

A téli teljesítmény érdemben javul, ha napelem is támogatja a rendszert, és ismered a valós áramfogyasztást H tarifával; a teljes felépítést a kombinált rendszer cikkében részletezem.

Mi az a méretezési pont?

A méretezési pont egy egyszerű elv: kiválasztunk egy külső hőmérsékletet (jellemzően -13 vagy -15 °C Veszprém megyében, -15/-17 °C a Bakonyban), és ehhez méretezzük a gépet úgy, hogy ezen a hőmérsékleten még pont képes legyen kiadni a ház teljes hőigényét, kompresszorral, fűtőpatron nélkül.

Ha ez a pont mondjuk -13 °C, akkor -18 °C-on – ami Tésen évente 2-5 napot fordulhat elő – már bekapcsol a beépített villanyfűtőpatron, hogy segítsen. Ez nem hiba, hanem tervezési döntés: nem éri meg a méretezést a klíma abszolút szélsőségeire lőni, mert az év 360 napján túlméretezett géppel járnánk.

A fűtőpatron szerepe – nem ellenség, hanem biztonsági háló

Minden komoly hőszivattyúba be van építve egy 3-9 kW-os elektromos fűtőpatron. Ennek három szerepe van: a nagyon hideg napokon segít a kompresszornak, meghajtja a rendszert defrost (jégmentesítő) ciklus alatt, és backup-ot biztosít, ha a kompresszor meghibásodna.

A jól méretezett rendszerben a fűtőpatron egy szezonban a teljes fogyasztás 3-8%-át adja csak. Ha ez jelentősen több, akkor vagy alulméretezett a gép, vagy rosszul van beállítva a vezérlés – érdemes felülvizsgáltatni. A méretezésről és állapotfelmérésről a kapcsolat oldalon tudsz egyeztetni.

Mi történik defrost (leolvasztás) közben?

Amikor kint pára van és a hőmérséklet 0 – +5 °C között mozog, a kültéri egység elpárologtatóján zúzmara képződik. A gép rendszeresen (kb. 40-90 percenként) rövid ciklusra megfordítja a hűtőközeget, hogy leolvassza magát. Ilyenkor pár percig hideg levegőt fúj a kültéri egység, és a rendszer maga is kicsit hűl – ez teljesen normális.

A gyengén szigetelt régi családi házaknál a lakók ezt néha érezhetik, mert a fűtés pár percre "lemegy". Modern, jól szigetelt házban erről csak akkor tudunk, ha kifejezetten figyeljük az adatokat.

A Bakony sajátosságai: hidegzugok és pára

A Bakony belsejében, a hidegzugos völgyekben (Bakonynána, Zirc környéke, Csesznek völgyei) a téli minimumok akár 3-5 °C-kal hidegebbek is lehetnek, mint a domboldalakon. Emellett a magasabb páratartalom miatt gyakoribb és intenzívebb a zúzmarásodás. Ez azt jelenti, hogy a méretezésnél nem a veszprémi átlaggal, hanem a helyi minimummal kell számolni.

Emiatt a Bakonyban telepített hőszivattyúk általában egy fokozattal nagyobbak, mint amit egy hasonló méretű ház esetében Várpalotán vagy Berhidán javasolnánk. Aki takarékoskodni akar a gépárral, könnyen alulméretezhet – a különbség egy fokozattal jellemzően csak 200-400 000 Ft, de évek alatt visszahozza magát a jobb hatásfok.

Valós fogyasztási adatok magyar télen

Egy Berhidán 2024-2025-ös télen mért, 130 m²-es családi ház példáján: az átlaghőmérséklet a fűtési szezonban +2 °C volt, minimum -14 °C. A SCOP a teljes szezonra 3,6 lett, a fűtőpatron csak 4 alkalommal, összesen 38 kWh-t használt. Egy tési, 110 m²-es, gyengén szigetelt régi háznál ugyanabban a szezonban a SCOP 2,7 lett, a fűtőpatron 210 kWh-t vitt el.

A tanulság: a hidegre való hivatkozás önmagában nem érv a hőszivattyú ellen. A szigetelés és a méretezés viszont igen. Ha kíváncsi vagy, mit hozna a te házad, a kalkulátor ad egy első becslést.